1005 éve 1000. december 25-én, vagy 1001. január 1-jén Esztergomban István fejedelmet (Géza fejedelem és Sarolt fiát) a II. Szilveszter pápa által küldött koronával királlyá koronázták

240 éve 1766. január 06-án Debrecenben született FAZEKAS MIHÁLY költő és botanikus. 1828. február 23-án Debrecenben hunyt el. 1781-től a debreceni teológiai akadémia hallgatója. 1782-ben elhagyta az iskolát, az ún. Császárhuszárezred katonájaként Galíciában szolgált. 1789-ben hadnaggyá léptették elő. 1793-96-ban részt vett a francia háborúkban, 1796-ban főhadnagy lett, de lemondott rangjáról. Hazatérése után Debrecenben gazdálkodott, 1806-tól részt vett a város közéletében, a kollégium, majd a város pénztárosa, esküdt, a polgárkatonaság kapitánya. 1819-től szerkesztette, jórészt maga írta a Debreceni Magyar Kalendáriumot. Szoros barátság fűzte Csokonai Vitéz Mihályhoz. 1804-ben készült el fő műve, a Lúdas Matyi egy eredeti magyar rege négy levonásban című hexaméteres elbeszélő költeménye, amelyben életszerűen ábrázolta az akkori magyar társadalom legfontosabb problémáját, a nemesség és a parasztság ellentétét. Árkádia-pör néven vált ismertté Kazinczy Ferenccel Csokonai sírfeliratáról folytatott vitája (1806). Sógorával, Diószegi Sámuellel 1807-ben adták ki Debrecenben a Magyar Fűvészkönyvet. Az első magyar növényhatározó Linné rendszere alapján és Földi János elgondolása szerint készült. Verseket, elbeszéléseket és a felvilágosodás eszméit hirdető cikkeket is írt.

2006.01.06.-2006.02.28. FARSANG Az egyházi évben a farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (Húsvét előtti 40. nap), a nagyböjt kezdetéig tart, ezért a hossza változó. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is. Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon "a farsang farkának" nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi búsójárás.

01.06. VÍZKERESZT ÜNNEPE - Vízkereszt, a római katolikus naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja. Ekkor nyilvánította ki Jézus születését a pogány népnek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs - a három királyok - Gáspár, Menyhért és Boldizsár - a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt. A templomokban tömjént és vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. Ma is szokás még a vízkereszt napi házszentelés. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a ház népét és a jószágot, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot. A Nyugati egyház számára a vízkereszt a karácsony zárónapja. A keleti egyház - a Julián naptár szerint vízkeresztkor ünnepli Krisztus születését. Náluk ez a karácsony napja. Az ortodox családoknál - a hagyományok szerint - a betlehemi jászolra emlékezve - szalmát szórnak a tisztaszoba padlójára, és ezen hálnak az éjjel. Másnap délután a gyerekek - a katolikusok a háromkirályjáráshoz hasonlóan - kántálni mennek az idős görögkeleti házaspárok házához.

130 éve 1876. január 12-én San Franciscoban JACK LONDON / John Griffith CHANEY amerikai író és elbeszélő. 1916. november 22-én Glen Ellenben hunyt el. Törvénytelen gyermek volt, s nagy szegénységben élt. 15 évesen már maga gondoskodott a megélhetéséről, volt matróz, szövőgyári munkás és fűtő. Csempészek és matrózok társaságában bejárta Észak-Amerikát, még Japánba is eljutott. Tizennyolc éves korában harminc napi kényszermunkára ítélték csavargásért. Minderről Az országúton (1907) című regényében számol be. Fél évig a Kalifornia Egyetem hallgatója volt. Ő is beállt az aranyásók közé s a híres klondike-i aranyláz idején megjárta Alaszkát. Élményeiből írta világhírű A vadon szava (1903) című regényét. Sokat utazott a világban, haditudósítóként részt vett az orosz-japán háborúban is. Irodalmi példaképe Stevenson és Kipling volt. Rövid élete során 50 könyvet írt, amelyeket szinte azonnal lefordítottak más nyelvekre is. Kiemelkedő művei közé tartozik az önéletrajzi ihletésű Martin Eden (1909), A tengeri farkas (1904), A beszélő kutya (1917), A vaspata (1907) és Az éneklő kutya (1917). Élete végén súlyos lelki és anyagi válságba került, és öngyilkos lett.

80 éve 1926. január 18-án Budapesten hunyt el BLAHA LUJZA / eredeti neve: Reindl Ludovika színésznő, "a nemzet csalogánya". 1850. szeptember 08-án Rimaszombaton született. Szülei is színészek voltak. Apja, Reindl Sándor huszártisztként részt vett a szabadságharcban. Halála után a gyermeket egy Kölesi nevű színészcsalád vette pártfogásába. Ő maga először gyerekszerepekben lépett fel, Kölesi Lujza néven. 1864-ben a budai Népszínházban játszott, majd Szabadkára szerződött, s 1866-ban férjhez ment Blaha János karmesterhez, akinek nevét - bár még két házasságot kötött - élete végéig viselte. Férje halála után, 1871-ben a Nemzeti, majd 1875-ben a pesti Népszínház szerződtette. A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja volt. A népszínmű-szerepek, melyeknek legkiválóbb tolmácsolója volt, az 1870-es évektől az ő stílusához igazodva őrizték meg romantikus, stilizált és irreális jellegüket.

140 éve 1936.január 18-án Londonban hunyt el JOSEPH RUDYARD KIPLING Nobel-díjas angol író, novellista és költő. 1865. december 30-án Bombayban született. Bombayben született, de Angliában nevelkedett. Iskolái után hat évre visszament Indiába, s újságírással foglalkozott. Elbeszélései 1885-től jelentek meg újságokban, folyóiratokban, verseinek első gyűjteménye 1886-ban látott napvilágot, s tette széles körben ismertté nevét. Legmaradandóbb műve, A dzsungel könyve, a gyermekirodalom klasszikus darabja. Nagyon sok más műve is megjelent magyarul, például a Gyermekmesék és Az elefántkölyök. Főbb könyveit a világ szinte valamennyi nyelvére lefordították, sok film készült belőlük, s Kiplingnek ma is Társaság viseli a nevét. Az irodalmi Nobel-díjat 1907-ben kapta "nagyszerű megfigyelőkészségéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért".

270 éve 1736. január 19-én született JAMES WATT angol mérnök, az első üzemképes gőzgép feltalálója. 1819. augusztus 25-én Heathfieldben hunyt el. Finommechanikusnak tanult, és csaknem egész szakmai tevékenységét a gőzgépek fejlesztésének szentelte. 1765-ben Matthew Boulton gyárossal együtt a Birmingham melletti Sohóban gőzgépgyárat alapított. Kezdetben egy javított modellt hoztak forgalomba, amelyet később folyamatosan továbbfejlesztettek. Gőzgépét 1769-ben szabadalmaztatta, amelyet nem is ő talált fel, csak tökéletesítette Thomas Newcomen gépét, azt viszont jelentős mértékben. A fáradt gőzt egy külön tartályban kondenzálta, s így elkerülte a henger állandó lehűlését. Watt tehát rájött az addigi gőzgéptípusok alapvető hibáira, és száműzte a gépből a levegőt, vagyis lezárta az addig nyitott hengert és egy atmoszférás gőzzel töltötte ki a helyét. Az így biztonságossá vált gépben a munkát nem a légkör, hanem az egy légköri atmoszférás gőz végezte. Az utókor 1769-től, a tökéletesített gőzgéptől számítja az ipari forradalom kezdetét. 1782-84-ben megszerkesztette a kettős hatású gőzgépet, amelyben a gőz ereje felváltva a dugattyú mindkét oldalán hatott. Ezenkívül ő alakította át a gőzgép dugattyújának egyenesvonalú mozgását körmozgássá. Mindezen túl számos egyéb találmányával (a dugattyú paralelogrammás vezetése, centrifugális regulátor, bolygókerekes hajtómű stb.) járult hozzá a gőzgép fejlődéséhez. 1784-ben gőzmozdonyt épített, s ő használta először a lóerő kifejezést. Róla nevezték el a teljesítmény metrikus egységét. Ő fedezte fel, hogy a víz nem elem, hanem kémiai vegyület. Kísérletei folyamán tanulmányozta a gőz hőtartalmát is.

115 éve 1891. január 22-én Budapesten hunyt el YBL MIKLÓS építész. A bécsi Polytechnikumon folytatott tanulmányai során négy évet dolgozott Pollack Mihállyal, majd id. H. Koch bécsi irodájában. 1840-ben a müncheni akadémián tanult. Pollack megbízásából a pesti Német Színház átalakításához készített terveket. 1841-ben tanulmányutat tett Észak-Itáliában. Hazatérve, Pollack Mihály fiával, Ágosttal együtt tervezték az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését, majd Pesten a Károlyiak Egyetem utcai palotáját fejezte be. Később a nagykárolyi és csurgói kastélyokon dolgozott, és Károlyi István fóti kastélyát toldotta meg szárnyakkal. 1845-55 között építette első fő művét, a romantikus stílusú fóti templomot. Első pesti alkotása a Múzeum körúti Unger-ház szintén romantikus, akár a volt Nemzeti Lovarda, s Széchenyi István nagycenki temploma. Stílusa az 1860-as évektől közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-62-ben tervezte a Budai Takarékpénztár palotáját a Lánchídnál, (ez elpusztult a II. világháborúban), majd a Ganz-mauzóleumot, a Kálvin téri Geist-házat (ez is elpusztult), s a Nemzeti Múzeum mögötti Károlyi és Festetics-palotákat, 1865-ben építette a Sándor utcai ideiglenes képviselőházat (ma Olasz Intézet). E környéken a Pálffy- és a Dégenfeld-palota is az ő műve. Bérházak, paloták, kastélyok mellett a Rác fürdő gőzfürdőjét és a Pesti Hazai Takarék Egyetem utcai intézetét építette. 1866-79 között tervezte a Ferencvárosi neoromán templomot, majd a szigeti Margit fürdőt (ez a remek épület megrongálódott a II. világháborúban, majd lebontották). 1870-től épültek neoreneszánsz mesterművei: a Vámház (ma Közgazdaságtudományi Egyetem), a Várkert-bazár és az Operaház. Az ő munkája a Kálvin téri Danubius-kút Fessler Leó szobraival, mely most az Erzsébet téren áll. 1867-ben vette át Hild József örökét, a Bazilika építkezését, melyet az északi és déli oldalfal kivételével, a kupolával együtt, teljesen reneszánsszá formált át. (A belső teret Ybl halála után Kauser József alakította ki.) A királyi palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is az ő műve. Ybl Miklósról nevezték el a legrangosabb építészeti kitüntetést, s a nevét viseli a Thököly úti Műszaki Főiskola is. Békés megyében az ő tervei alapján épült a dobozi és a gerlai Magtár, valamint a Weinkheim kastély.

01.22. A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját és 1993-tól már a pedagógusokat is ekkor tüntetik ki. (A Pedagógus-nap június első vasárnapja)

205 éve 1756. január 27-én, Salzburgban születt WOLFGANG AMADEUS MOZART / Johannes Chrysostomus osztrák zeneszerző. 1791. december 05-én, Bécsben hunyt el. Minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. A mindössze 36 évet élt zseni 628 kisebb, nagyobb egyházi és világi zenemű alkotója. Óriási életművében minden zenei műfajból találhatók remekművek. Néhány közülük; Requiem, Don Juan, Varázsfuvola, Figaro házassága, Don Giovanni.
Csodagyermekként indult, előbb ismerte a kottát, mint a betűket. Apja, aki maga is muzsikus volt, már négy-öt éves korában pontos feladatterv szerint képezte, s Mozart akkor már maga is komponált. 1762-ben tették első hangversenykörútjukat: Münchenben, majd Bécsben léptek el. Később is számos hangversenyt adtak, ám egyre inkább előtérbe került Mozart zeneszerzői tehetsége. Első jelentős sikere a Bastien és Bastienne című "énekes játék", amelyet 1768-ban mutattak be Bécsben. 1769-ben Salzburgban koncertmesterré nevezték ki. Olaszországi útján, 1770-ben hallomás alapján leírta L. Allegri Misereréjét. 1773-tól Salzburgban élt, ahol 1777-ig öt hegedűversenyt alkotott. Később újabb európai körutat tett. 1781-ben Bécsben telepedett le. Ez időben keletkeztek ragyogó zongoraversenyei. 1782-ben mutatták be a II. József császár felkérésére írt Szöktetés a szerájból című operáját. 1786-ban keletkezett a Figaró házassága, 1787-ben írta a Don Giovannit. 1788-ban, hat héten belül keletkezett utolsó három nagy szimfóniája, az Esz-dur, a g-moll és a C-dur (Jupiter). 1790-ben, Bécsben írta a Cosi fan tutte-t. A Titusz kegyelme című operája 1791-ben, II. Lipót prágai koronázására készült. Utolsó befejezett műve A varázsfuvola, míg Requiem-jét már tanítványa, F. Süssmayr fejezte be.

105 éve 1901. január 27-én Milánóban hunyt el GIUSEPPE VERDI olasz zeneszerző, a XIX. század egyik legnagyobb operaszerzője. 1813. október 10-én Le Roncole-ban született. Muzikalitása már nyolc éves korában feltűnt, s 12 évesen a falu orgonistáját helyettesítette. Később Milánóba került, ám a konzervatóriumba nem vették fel, ezért a Scala-színház korrepetitora lett, majd karmesteri állást kapott Busettóban. Első színpadi műve, az Oberto 1839-ben jelentős sikert aratott, következő műve, egy vígopera azonban megbukott. Lelkesen fogadták következő darabjait: a Nabuccót, a Lombardokat és az Ernanit, amelyek burkoltan vagy nyíltan forradalmi, hazafias tárgyúak, s az osztrák elnyomás elleni tiltakozást fejezték ki. Akkor már az olasz opera eljövendő nagy mesterének tartották, s neve összeforrt a Risorgimentóval, a nemzeti üggyel: "V(ittorio) E(manuele) R(e) d,I(talia)" - Viktor Emánuel, Olaszország királya jelszó rövidítése lett. Érett korszakának nagy művei: a Rigoletto, a Trubadúr, a Traviata, Az álarcosbál, a Don Carlos és az Aida a XIX. század legnagyobb muzsikusai közé emelték. Ez utóbbi a Szuezi-csatorna megnyitására készült és Kairóban mutatták be. Művei rövid idő alatt bejárták a világ operaszínpadait. Képviselő, majd szenátor lett, s mindenütt ujjongó tömegek fogadták. Következő korszakának alkotásai a Szicíliai vecsernye, a Simon Boccanegra, A végzet hatalma című operák, Requiemje és egyéb egyházi kompozíciói, vonósnégyese szerényebb sikert arattak. Azonban az Arrigo Boito szövegére írt Otellójával 1887-ben ismét a csúcsra került. Másik közös művük, a 80 évesen komponált utolsó opusza, a Falstaff 1893-as bemutatóján újszerűségével inkább csak meglepte a közönséget, később, Toscanini vezényletével döntő győzelmet aratott.

130 éve 1876. január 28-án Budapesten hunyt el DEÁK FERENC államférfi, politikus, jogtudós, akadémikus, "a haza bölcse". 1803. október 17-én Söjtörön született. Jómódú középbirtokos nemesi családban született. Szüleit korán elvesztette, rokonoknál nevelkedett. Jogot tanult, s vizsgáit letéve Zalában vármegyei szolgálatba lépett mint tiszti ügyész, árvaszéki jegyző, majd helyettes alispán. 1833-tól a pozsonyi országgyűlésben kiemelkedő jogtudása, határozottsága, nagyszerű beszédkészsége, politikai érettsége, s erkölcsi tartása hamarosan a reformerek vezetői közé emelte. Az 1839-40-es országgyűlésen már országos tekintély övezte, társai pedig egyenesen az ellenzék vezérének ismerték el. Nagy része volt abban, hogy amnesztiát hirdettek, s fontos reformtörvényeket hoztak a gyárakról, a kereskedőkről, a hitelfeltételek javításáról. Az 1840-es években a vármegyei torzsalkodások és megrendült egészsége miatt visszavonult szűkebb pátriájába. Támogatta a védegyleti mozgalmat, s közvetített Széchenyi és Kossuth vitájában. A szabadelvű tábor összefogása érdekében 1847-ben véglegesítette az Ellenzéki Nyilatkozatot, az alakuló Ellenzéki Párt programját. Vidéki életéből az 1848-as forradalom mozdította ki: elfogadta az első felelős magyar kormányban a neki felkínált igazságügyi tárcát, melynek élén munkáját a napi feladatok elsődlegessége határozta meg: mérsékelni igyekezett Kossuthot, törvényjavaslatot dolgozott ki a jobbágyfelszabadítás továbbfejlesztésére, a béke ügyében tárgyalt Innsbruckban és Bécsben. Amikor 1848 szeptemberében Jellacic támadása miatt a kormány lemondott, Deák is távozott tisztéből, s képviselőként ténykedett tovább. Tagja volt a békeküldöttségnek, amelyet 1849. január 3-án Bicskén fogadott Windischgrätz herceg. A küldetés kudarcot vallott, s már nem tudott Kossuthék után menni Debrecenbe, ezért hazatért zalai birtokára, Kehidára. Itt vészelte át a szabadságharc bukását, az elnyomatás viszontagságos első éveit, személyes példájával hirdetve a passzív ellenállást az önkényuralom ellen. 1854-től az év nagy részében Pesten, a Vendéglő az Angol Királynéhoz szállóbeli lakása lett a találkahelye azoknak, akik tőle várták az ellenállás irányítását. A Deák által követett kivárási taktika végül meghozta gyümölcsét. Ausztria katonai megroppanása, a Bach-rendszer kudarca nyomán az 1860-as években eljött az aktív ellenállás ideje. Deák az országgyűlésben 1861-től a Felirati Párt vezéralakjaként követelte az 1848-as törvények helyreállítását. Felismerte viszont, hogy egyedül a Béccsel való kiegyezés a járható út, s ennek adott hangot később a Pesti Naplóban 1865. április 15-én megjelent ún. húsvéti cikkében. Magyar részről ő vezette a tárgyalásokat, melyek eredményeként az 1867-es kiegyezés Magyarországnak legalább a belkormányzati önállóságát visszaszerezte. Érdemeiért kezdték mind többen "a haza bölcsének" nevezni. Az Osztrák-Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt semmilyen hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket. Számos író, költő, így Arany János, Kemény Zsigmond és Gyulai Pál is a barátja volt, s részben így alakult ki az ún. irodalmi Deák-párt. Családot nem alapított, Vörösmarty árváit fogadta gyermekeivé. 1839-ben az MTA tiszteleti tagjává választották.

490 éve 1556. január 30-án hunyt el Sárváron TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN költő, énekmondó, zeneszerző. 1515. előtt született Tinódon. A magyar epikus költészet jelentős alakja, a XVI. század legkiválóbb énekmondója, az epika valamennyi műfaját művelte. 1542-ig Szigetváron élt, Török Bálint udvarában. Török Bálint fogságba esése után vándorénekesként bejárta az országot, epikájában főleg a törökökkel vívott harcok eseményeit jegyezte fel krónikás hűséggel, a közvetlen benyomások és tapasztalatok alapján, ezért históriás énekei (Erdélyi história, Egervár viadala, Buda veszése, stb.) történeti forrásértékűek. Művei gyakran adtak tárgyat és indítást a későbbi magyar irodalom számára is. 23 saját szerzeményű dallama a Kolozsvárott általa nyomtatott Cronicában maradt fenn. 1555-ben Nádasdy Tamást látogatta meg, az ő udvarában érte utol a halál.

40 éve történt az első holdraszállás. A Luna-9 szovjet holdszonda, amelyet 1966. január 31-én bocsátottak fel, február 3-án - első automatikus űrállomásként - leszállt a Hold felszínére a Viharok Óceánja térségében, a Reiner és a Maria kráterektől nyugatra és onnan elsőként közvetített panorámafelvételeket a Földre. Az űrhajózás történetében ez volt az első eset, hogy egy űreszköz idegen égitest felszínén működött és képeket közvetített. A felvételek analíziséből kiderült, hogy a Hold-felszínt nem borítja a korábban gondolt vastag porréteg.